Selmeczi János (1953) hegedűművész
Selmeczi János hegedűművész különálló színt képvisel a magyar előadóművészetben. Páratlan szépségű hegedűhangja rendkívüli igényességgel párosul. Az üres virtuozitás, a felületes interpretáció idegen tőle. Az előadott művek legmélyére hatolva olyan meglepő összefüggéseket tár föl, melyek gyakran az adott mű előadói tradíciójából is hiányoznak.
Rendkívüli érzékenységgel közelít a remekművek világához. Pályája során alkalma volt a nagy szerzők műveit az életmű teljességének a viszonyrendszerében megszólaltatni. Az Éder kvartett élén eltöltött évek során Mozart, Bartók vagy Sosztakovics összes vonónégyesét előadhatta a nemzetközi koncertélet legrangosabb hangversenytermeiben. Szólistaként Bartók, Prokofjev, és főként Schubert-interpretációi emlékezetesek.
A kamarazene specialistája. Különös érzékkel teremti meg egy kamarazenei társulás belső kohézióját, a muzsikusok szavak nélküli kommunikációját.
Kivételes képességei koncertmesterként is a legelismertebbek közé emelték. Az Állami Hangversenyzenekar, az Operaház és a Budapesti Fesztiválzenekar koncertmesteri posztján a zenekar egészének, azon belül a vonóskar hangzásának kialakításában is nagy szerepet vállalt.
Külön említésre méltó a kortárs magyar hegedű-repertoár bemutatásában és promotálásában vállalt szerepe. Számos jelentékeny magyar szerző hegedűre komponált művének ősbemutatója fűződik nevéhez.
Selmeczi János (1953) hegedűművész